# Csehszlovákia: történelem, a szétválás és ami ma megmaradt

Source: https://taply.sk/hu/czechoslovakia/ (Taply, updated 2026-11-04)

Csehszlovákia 1918-tól 1992. december 31-ig létezett, majd 1993. január 1-jén békésen szétvált Csehországra és Szlovákiára. Ha a helyszínen szeretné megismerni a történelmét, a legegyszerűbb egy vezetett történelmi séta Pozsonyban (Bratislava) a Klookon, vagy egy önálló hangoskalauz a WeGoTrippel.
Ez az útmutató bemutatja, mi volt Csehszlovákia, hogyan ért véget, miben különbözik ma a két ország, és hogyan utazhat közöttük. Megmutatja azokat a pozsonyi helyeket is, ahol a történet a legjobban követhető.
Egyes linkek partnerlinkek. A Taply jutalékot kaphat, Önnek ez nem kerül többe.

## Key points
- Csehszlovákia 1918. október 28-án alakult meg, és 1992. december 31-én szűnt meg.
- A bársonyos forradalom 1989. november 17-én kezdődött, a békés szétválás 1993. január 1-jén következett.
- Csehország és Szlovákia is 2004. május 1-jén csatlakozott az EU-hoz, de csak Szlovákia használja az eurót.
- A cseh és a szlovák nyelv szoros rokonságban áll, és nagyrészt kölcsönösen érthető.

## Quick facts
- Megalakulás: 1918. október 28.
- Bársonyos forradalom: 1989. november
- Szétválás: 1993. január 1.
- Ma: Csehország és Szlovákia

## Csehszlovák történelem Pozsonyban: a legjobb lehetőségek sorrendben
1. **Történelmi sétatúra a Klookon** (Akik szeretnék, hogy valaki elmesélje a történetet): A Klook vezetett gyalogos túrákat kínál Pozsonyban. Nézze meg, melyek érintik a 20. századot és a kommunizmus korát az Ön időpontjaiban, és foglalás előtt olvassa el a találkozási pontot és az időtartamot.
2. **Óváros hangoskalauz a WeGoTrippel** (Önállóan sétálók): A WeGoTrip telefonra szóló hangoskalauzokat árul. Az Óváros saját tempóban bejárható útvonalához hozzáadhatja a Námestie SNP teret és a hidat is.
3. **Pozsony hivatalos turisztikai oldala** (Saját szervezésű tervezés): A városi turisztikai szervezet felsorolja a múzeumokat, túrákat és eseményeket az aktuális nyitva tartással.
4. **Séta a Slavínhoz és a Most SNP hídhoz** (Szűkös költségvetésű utazók): A Slavín az Óváros feletti dombon áll, a Most SNP híd és a Námestie SNP tér pedig a központ közelében van. Mindhármat megnézheti jegy nélkül.

## Mi volt Csehszlovákia

Csehszlovákia Közép-Európában létezett 1918-tól 1992 végéig. Egy államban egyesítette a cseh országrészeket (Csehországot, Morvaországot és Szilézia egy részét) Szlovákiával, fővárosa Prága volt. A függetlenséget 1918. október 28-án nyilvánították ki, az első világháború végén.
Ma ugyanezen a területen két ország van, Csehország és Szlovákia. Ha Csehszlovákiát keresi úti célként, a válasz mindkettő: nyugaton Prága és a cseh országrészek, keleten Pozsony és a szlovák hegyek. A történet szlovák oldaláról lásd: [Szlovák történelem utazóknak](https://taply.sk/slovak-history-for-travellers/).

## 1918-tól a második világháborúig

Az új állam egyesítette a csehül, szlovákul, németül, magyarul és más nyelveken beszélőket. 1938 szeptemberében a müncheni egyezmény arra kényszerítette Csehszlovákiát, hogy határvidékeket adjon fel. 1939 márciusában március 14-én kikiáltották a Szlovák Államot, március 16-án pedig Németország kihirdette a Cseh–Morva Protektorátust. Szlovákia külön bábállam volt, amely 1945-ig a náci Németország szövetségese volt.
Az ellenállás Szlovákián belül is folytatódott. A szlovák nemzeti felkelés 1944. augusztus 29-én kezdődött, és minden évben megemlékeznek róla. Csehszlovákiát 1945-ben, a háború végén újra létrehozták, a szovjet csapatok május 9-én érkeztek Prágába.

## Kommunista uralom és a prágai tavasz

A Kommunista Párt 1948 februárjában vette át a hatalmat, és Csehszlovákia több mint négy évtizedig a szovjet érdekszférában maradt. 1968 januárjában Alexander Dubček lett a párt első titkára, és megkezdődött a prágai tavasz néven ismert reformidőszak. 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóra a Varsói Szerződés csapatai bevonultak az országba, és a reformoknak vége lett.
Dubček szlovák volt, ezért a prágai tavasz Szlovákiában is fontos, nem csak Csehországban. 1989 novemberében a pozsonyi tüntetéseken is felszólalt.

## A bársonyos forradalom, 1989

A bársonyos forradalom 1989. november 17-én kezdődött, és nagyrészt békés volt. Pozsonyban a diákok november 16-án tüntettek, november 19-én pedig megalakult az Erőszak Nélkül Közönség (Verejnosť proti násiliu) mozgalom. Ezt követően tömeges tüntetések zajlottak a városban, amelyek a Szlovák Nemzeti Felkelés terére (Námestie SNP) költöztek, ahol Dubček beszélt. A pozsonyi tüntetések november 25-én érték el a csúcsot, mintegy 100 000 fővel, november 28-án pedig a Szövetségi Gyűlés kivette az alkotmányból a Kommunista Párt vezető szerepét. Václav Havelt 1989. december 29-én választották köztársasági elnökké.
A Námestie SNP rövid sétára van az Óvárostól. Semmihez nem kell ott jegy, így könnyen beilleszthető egy sétába, lásd az [Óváros sétatúrát](https://taply.sk/hu/bratislava-old-town-walking-tour/).

## A bársonyos válás, 1993

Az 1992-es választások után a győztes pártok vezetői, a cseh országrészekben Václav Klaus, Szlovákiában Vladimír Mečiar, nem tudtak megegyezni a föderáció működéséről. A szlovák parlament 1992. július 17-én elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, a Szövetségi Gyűlés pedig 1992. november 25-én megszavazta az állam megszűnéséről szóló törvényt. Népszavazást nem tartottak.
Csehszlovákia 1992. december 31. végén megszűnt, a két új ország 1993. január 1-jén jött létre. A szétválás békés volt, ezért nevezik bársonyos válásnak, utalva a bársonyos forradalomra. A közös pénznem még néhány hétig élt, a külön valuták 1993. február 8-án léptek életbe.

## Csehszlovákia, Csehország és Szlovákia összehasonlítva

| Csehszlovákia | Csehország | Szlovákia | 
Fennállt | 1918-tól 1992-ig | 1993. január 1. óta | 1993. január 1. óta | 
Főváros | Prága | Prága | Pozsony (Bratislava) | 
Pénznem | Csehszlovák korona | Cseh korona (CZK) | Euró, 2009. január 1. óta | 
Népesség | Nem alkalmazható | Körülbelül 10,9 millió (2025-ös becslés) | Körülbelül 5,4 millió (2026-os becslés) | 
EU-csatlakozás | Soha nem volt tag | 2004. május 1. | 2004. május 1. | 

Mindkét ország 2007. december 21-én csatlakozott a schengeni övezethez. Csehország nem vezette be az eurót. Részletesebb országösszehasonlításért olvassa el a [Szlovákia vagy Csehország](https://taply.sk/slovakia-vs-czech-republic/) cikket.

## Csehszlovák történelem, amit Pozsonyban láthat

Pozsonyban van néhány hely, amely könnyen köthető a csehszlovák korszakhoz, és mindegyik elérhető a központból.

- Námestie SNP: a tér, ahol az 1989-es tüntetések összegyűltek, néhány percre az Óvárostól.
- Most SNP: a Dunán átívelő híd, amelyet 1972. augusztus 26-án nyitottak meg. A neve a szlovák nemzeti felkelésre utal. 1993-ban Nový most névre keresztelték át, a Most SNP nevet 2012-ben kapta vissza. Az Óváros nagy részét, a zsidónegyed szinte egészét is beleértve, lebontották, hogy helyet csináljanak a hídhoz vezető útnak. A tetején lévő repülő csészealj alakú étteremről az [UFO Tower Pozsony](https://taply.sk/hu/ufo-tower-bratislava/) cikkben olvashat.
- Slavín: a szovjet háborús emlékmű és temető egy dombon, amelyet 1957 és 1960 között építettek a csehszlovák korszakban, lásd: [Slavín emlékmű](https://taply.sk/slavin-memorial/).
A város átfogóbb képéhez kezdje a [Pozsony](https://taply.sk/hu/bratislava/) és a [Pozsonyi múzeumok](https://taply.sk/bratislava-museums/) oldalakkal.

## Átkelés Csehország és Szlovákia között

Mindkét ország a schengeni övezet tagja, ezért nincsenek rendszeres határellenőrzések. Útlevelét vagy személyi igazolványát ettől még vigye magával. Prágától Pozsonyig körülbelül 330 km az út, vonattal, busszal és autóval hozzávetőleg 4-5 óra, közlekedési módtól függően. Brno a fő város útközben, és jó hely a megszakításra.
A viteldíjak és az állomások részletei a [Prágától Pozsonyig](https://taply.sk/prague-to-bratislava/) és a [Pozsonytól Prágáig](https://taply.sk/bratislava-to-prague/) cikkekben vannak. A határon a pénznem is változik: Szlovákia az eurót használja, Csehország a koronát. A városok összehasonlítása a [Pozsony vagy Prága](https://taply.sk/bratislava-vs-prague/) cikkben található.

## Nyelv: cseh és szlovák

A cseh és a szlovák külön nyelv, de szoros rokonságban állnak, és nagymértékben kölcsönösen érthetők. Sok cseh és szlovák megértik egymást erőfeszítés nélkül, különösen az idősebbek, akik a közös államban nőttek fel. Az utazáshoz egyiket sem kell beszélnie, mert a turisztikai helyeken gyakori az angol. Néhány szó sokat segít, lásd: [Szlovák kifejezések utazóknak](https://taply.sk/slovak-phrases-for-travellers/).
Egy udvariassági tanács: beszélgetésben ne nevezze Csehszlovákiának egyik országot sem. Mindkét országban büszkék a külön identitásukra, és ez a név a múlté.

## Prága és Pozsony egy úton

Prága és Pozsony természetes páros, és sok útitervben szerepel még Bécs vagy Budapest is. Egy egyszerű terv: három éjszaka Prágában, kettő Pozsonyban, és egy kirándulás tovább. Mindkét városra szánjon legalább két éjszakát ahelyett, hogy egy nap alatt akarná megnézni mindkettőt. A köztük lévő út csomaggal a nap nagy részét elviszi, ezért péntek délutánra, vasárnap estére és az ünnepnapok környékére időben foglaljon helyet.
Ha hosszabb szlovákiai utat tervez, a [7 napos Szlovákia útiterv](https://taply.sk/slovakia-itinerary-7-days/) megmutatja, hogyan folytathatja Pozsony után keletre.

## FAQ

**Mikor alakult meg Csehszlovákia?**
A függetlenséget 1918. október 28-án nyilvánították ki, az első világháború végén.

**Mikor vált szét Csehszlovákia?**
Csehszlovákia 1992. december 31. végén megszűnt. Csehország és Szlovákia 1993. január 1-jén vált önálló országgá.

**Mi volt a bársonyos válás?**
Csehszlovákia békés szétválása két országra. A Szövetségi Gyűlés 1992. november 25-én szavazta meg a törvényt, népszavazást nem tartottak. A név az 1989-es bársonyos forradalomra utal.

**Létezik még Csehszlovákia?**
Nem. 1993. január 1-jén Csehország és Szlovákia váltotta fel.

**Megértik egymást a csehek és a szlovákok?**
Nagyrészt igen. A két nyelv szoros rokonságban áll és nagymértékben kölcsönösen érthető, bár külön nyelvek.

**Utazhatok Csehország és Szlovákia között útlevél-ellenőrzés nélkül?**
Rendszeres határellenőrzés nincs, mert mindkét ország a schengeni övezet tagja, de vigye magával az útlevelét vagy személyi igazolványát.